Ágens

2000 óta foglalkozik színházi előadások létrehozásával. Azóta számtalan független és nagyszínházi előadás rendezője, szereplője illetve zeneszerzője. A Purcell piknolepszia című előadásával 2004-ben a legjobb alternatív előadás díját kapta a Fővárosi Kulturális Bizottságtól. Darabjai rendszeresen szerepelnek a Budapesti Őszi Fesztivál és a Tavaszi Fesztivál rendezvényein. Két CD-je jelent meg: az Ágens és az Égi-földi. Állandó alkotótársa Gergye Krisztián táncos-koreográfus. Publikációk:Imák és kételyek könyve. Ima. 2006. Első kötete Kúrós versek címmel jelent meg 2007-ben, melyet ugyanabban az évben a Bárka Színház Édes szívem, ribanc vagy! címmel a Budapesti Őszi Fesztiválon mutatott be. 2009-ben létrehozta az Ódium-art Művészeti Akciócsoportot. Lásd: www.agens.hu, odiumart.blog.hu

András Hanna

Idegenvezetőként dolgoztam sokáig, ma már elsősorban fordítóként keresem a kenyerem. Szeretek fordítani, pedig a saját írástól veszi el a levegőt. Két éve egy hatalmas szerelem vihara ért utol, abban a pillanatban, amikor már nem is számítottam rá. Ez teljesen feldúlta az életemet. Viszont akkor kezdtem írni, előbb verseket, aztán egy szerkesztő biztatására, novellákat. De nem költözhettem össze a férfival, mert a fiaim hallani sem akartak a partneremről. A nagyobbik idén diplomázik, de még mindig nem tudja, mi lesz belőle, a kisebbik pedig nem akar felnőni. A volt férjem szüleit is én ápolom. De ha nem írok egy nap, lopott időben, az számomra a legnagyobb büntetés. Nem tudom, honnan veszem az időt az írásra. Lassan összeáll egy kötet az írásaimból. Regénybe nem mernék belefogni.

Babarczy Eszter

Őszintén: nem tudom, mi vagyok, csak azt, hogy milyen. Egy kissé másvilági csaj, akinek túl gyorsan jár az agya. Gyerekkoromban vagy a tudomány áldozata szerettem volna lenni, esetleg hősi halott (azonnali exitus, mások számára a pozitív végkifejlet garantált), vagy több életet élni egyszerre. Másokét. Soha, semmiképp se akartam én lenni. Sok életem van. Talán a tanítás a legjobb mind közül, de izgalomban a politika tart, teljességet pedig az írás ad. Egyre vallásosabb vagyok, már nem is tiltakozom ellene. Megint beleszerettem az irodalomba, de még nem tudok fiktív történetet írni. Talán nem fog menni soha; kapaszkodó az igazságba. Először arról kell írnom, milyen volt nőnek lenni negyven évig. Aztán a gyógyulásról. Aztán a hatalomról. Aztán a nem hívő hívő boldogságáról.

Babydriver

Azaz a Kamionsofőr alias Tequila Rapido a Szomjas oázisban.

Bak Zsuzsanna

Egerben született 1985-ben, tehát nemrég. Négy hónapot készült Dániában tölteni egy művészeti iskolában, de amikor kiderült, hogy a kötelező órák közt van „rockegyüttes óra” is, hosszabbította az ösztöndíjat. Az ELTE angol-esztétika szakos hallgatója, az egyetemet előreláthatólag soha nem fejezi be, mert minden más mindig fontosabb. Az IAT Kiadónál megjelent kötetei: Tanulmányok, avagy miért szebb állat a teve, mint a ló?, 2006; az „ugyanilyen, csak komolyban”: Kabátodra füstöt, 2007; és az identitáskeresős női kézikönyv: Senki fája, 2008. Most mesekönyvet ír, mert sok testvére van, Marcibán ostora címmel. Ha még nem elég álmos este, dalszövegezik többek közt a Dr Beat zenekarral, és küldi a verseket az Agria folyóiratba vagy az Irodalmi Centrifugának. A kritikusok szerint a versei rosszak, a novellái fáradtan, de olvashatók, regénybe bele se kezdjen. Ír ezért éjjel-nappal.

Bán Zsófia

Rio de Janeiróban születtem, így aztán szeretem az utazást, a tengereket, a mindenféle színű embereket, a déli félteke csillagképeit, most már az északi féltekéivel kiegészítve, egyáltalán: az egymást kiegészítő dolgokat, így például az olvasást, írást, tanulást és tanítást; a képeket és a szavakat; Európát és az Amerikákat valamint a világ más, valószínűtlen részeit; a tavaszt és az őszt; a kettős csillagjegyeket; az esszét, prózát és tanulmányt; a magyart és más idegen vagy nem is annyira idegen nyelveket; a rakott krumplit és a sushit; Mozartot és Patti Smith-t; az én véleményemet meg a mások véleményét (leginkább akkor, ha egyezik az enyémmel); az Amarcordot meg a Thelma és Louise-t; valamint a nyelvtani kivételeket és a mások féltve őrzött családi fényképeit.

Bárdos Deák Ágnes

1956 november 27-én születtem, Budapesten. 1980-1983 között a Kontroll Csoport underground zenekar zeneszerző-szövegíró énekeseként léptem először színpadra. 1985-től alapítótagként folytattam az előadóművészeti alkotói tevékenységet a Sziámi-Sziámi zenekarban. 1986-ban megalapítottam az ÁGI és (a) Fiúk együttest, mellyel azóta is fellépek. 2002-ben a Terasz internetes irodalmi portál közölte egy blogomat, mely ugyanebben az évben megjelent off-line is az EX Symposion folyóiratban, ahol még két alkalommal jelent meg írásom, felkérésre. Ezt követően kezdte a Litera irodalmi portál rendszeresen publikálni szövegeimet. Megjelentem a Hasítás című rock-antológia kötetben, valamint az Éjszakai állatkert című antológiában a női szexualitásról. Jelenleg a Népszavában jelennek meg írásaim. A kontroll-csoport.hu oldalon blogot vezetek.

Berniczky Éva

1962, Beregszász. Könyvei: Égen járó kismanó, UngBereg, 1996; Fejezetek az üvegházból, Új Mandátum, 1999; A topáz illemtana, Balla D. Károllyal, UngBereg, 1999; Reggel madár, délben kötél, Balla D. Károllyal és Füzesi Magdával, Pánsíp-UngBereg, 1999; A tojásárus hosszúnapja,Magvető, 2004; Méhe nélkül a bába, Magvető, 2007; Várkulcsa, Magvető, 2010.

Bihari Ágnes

Éveken át tartottam mikrofont emberek szája elé, aztán szerkesztgettem, amit mondtak. Szerettem csinálni, de már elmúlt. Azóta többnyire egy PC monitorja előtt ülök, amíg módom nem nyílik arra, hogy egy fényképezőgéppel és egy laptoppal elutazzak valahova messzire. Többféle végzettséget szereztem, de a végén nem lettem se színész, se művészettörténész, se magyartanár. Mostanában, sok évi lappangás után, mintha megint előjött volna valami kreativitás-félém. Nem a világjobbítás szándéka vezet, csak az, hogy jobban legyek. Ha sikerül, vigyázni fogok, hogy ne múljon el.

Czapáry Veronika

1975-ben születtem Győrben, jelenleg Budapesten élek. 2005 óta publikálok verseket, novellákat, prózaverseket, regényrészleteket és tanulmányokat irodalmi folyóiratokban. A Pécsi Tudományegyetemen végeztem magyar szakon, kutatási területem: a posztmodern dekonstruktív olvasásmód, tükörelméletek, gender tudományok és a pszichoanalízis különféle irányzatai. 2008 óta szervezem a GODOT Irodalmi Estéket. Weboldalam: czaparyveronika.wordpress.com

Csendes Rianás

A Híd a háborgó vizek felett című írásom egy kifeszített pillanat, próba és játék. Aznap születtem, amikor a Dalai Láma, csak 27 évvel később. Ez nem predesztinál semmire, csak jó rágondolni. Felnövekedésem többi adata benne van a novellámban. Az írás azért érdekel, mert feszítenek azok a történetek, amelyeket megélek és meghallgatok. Mindennap hallgatom az embereket, és megpróbálom enyhíteni fájdalmukat. Megmutatom, hogyan lehet az életüket megérteni, megtanulni, megszelídíteni. 

Csobánka Zsuzsa

Miskolcon születettem 1983-ban. Az ELTE-n magyartanári, a Színművészetin drámapedagógusi diplomát szereztem, 2010-től az ELTE Neveléselmélet Doktori Programjának vagyok hallgatója, fő kutatási területem a kortárs irodalom tanítása, jelenleg is magyartanárként dolgozom. 2005 óta rendszeresen publikálok neves folyóiratokban verset, novellát és kritikát. Első kötetem Bog címmel 2009-ben jelent meg a Szoba Kiadó gondozásában. 2010-ben Móricz-ösztöndíjat kaptam.

Drozdik Orsolya

Tízéves korom óta festek, rajzolok. 1975-től konceptuális művészettel foglalkozom. A nő nézőpontja mindig a legfontosabb volt a munkáimban. Installációim posztmodern feminista stratégiákra építettek. Az írást és a vizuális tevékenységemet nem választom szét, számomra ugyanannak a dolognak különböző megfogalmazásai ezek. Amit nem írok meg verseimben, azt megrajzolom, amit nem rajzolhatok meg, elbeszéléssé alakítom, ha elkeseredem, gipszbe öntöm sebeimet, és így telik az életem. Művészetemet és életemet aligha tudnám szétválasztani, a kettő összefonódott, álmomban is alkotok, amikor alkotok, álmodom. Folyamatosan írt belső regényem állandó hősnője vagyok. A valóság, mint a kerítésbe nőtt fa, képzeletembe nyomódott, mint a kisgyerek sírás előtt, mindig örülök valaminek, és valami mindig nagyon fáj. Alapvetően összenőtt akaratommal, hogy mindazt, amit érzek, kifejezhessem művészetemben.

Falcsik Mari

1956-ban születtem Budapesten, az ELTE bölcsészkarán diplomáztam. 1982-től egészen a rendszerváltásig, tudatos elhatározásból kívülállóként éltem. 1998 óta szabadúszó könyvszerkesztőként dolgozom, több kiadónak végeztem kb. 150 kötetnyi szerkesztői munkát. 2000 óta jelennek meg a verseim és prózáim. Verseimből olaszra, hollandra és angolra fordítottak. Én is fordítom angolra a verseimet, illetve írok angolul verseket. Novellát, regényrészleteket és publicisztikát is jelentetek meg a folyóiratokban. Fontos számomra a művek elhangzása: Ráckevei Anna a verseimből állította össze első önálló előadóestjét, Nő az időben, amivel 2007 óta lép fel. Magam is előadom a műveimet. Megjelent köteteim: Sanzon nehéz időkben, 2004, Magvető; Változatok a szabadságra, 2006, Magvető; A sorsvadász, 2010, Jelenkor.

Fekete Ibolya

Filmrendező, forgatókönyvíró, tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Játékfilmek: BolseVita, l996; Chico, 2001;  Dokumentumfilmek,  válogatás: Berlinből Berlinbe (1989-90),  Az apokalipszis gyermekei, 1991-92; Négy dal Kelet-Európából,  ARTE, 1997;  Utazások egy szerzetessel, 2004; A Mester és Margarita, A Nagy Könyv, MTV, 2005; Csángók, 2007; Filmjei nagyjából 70 nemzetközi fesztiválon szerepeltek és 22 díjat nyertek.

Forgács Zsuzsa Bruria

Testben és lélekben hol könnyedebben, hol súlyosabban tölti büntetését a Föld nevű fegyenctelepen, de ez ideáig még nem sikerült egészen pontosan kiderítenie, milyen kihágásért is küldték a bolygóra. Ez irányú részleges kutatási eredményeit elsősorban magyar és külföldi lapokban, valamint antológiákban publikálja, anyaszerkeszti, többek között: Éjszakai állatkert, Szomjas oázis, Dzsungel a szívben, A Szív kutyája, de a Talált nő című könyve is bővelkedik részletekben, éppúgy, mint hetvenes évek béli színházának előadásai: Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, Házasélet a próbababámmal, és a feltehetően a Stasi által eltüntetett BBS-s kísérleti filmje, A megértés terrorja, valamint a Rés dokufilm-sorozata gyermekekkel. Minden kísérlete, hogy felvegye a kapcsolatot nulladik típusú javítótisztjével – hogy végre fel tudjon adni minden reményt –, mind ez idáig csődöt mondott. Lásd: www.szepiroktarsasaga.hu

Fiáth Titanilla

Laktam Bátaszéken, Baján és Pesten rengeteg albérletben; szövegíró és MC vagyok a „Ludditák” együttesben.

Gindert Mariska

Tanárnőként kezdtem, később szerkesztőként tevékenykedtem könyvkiadókban, jelenleg a Fény utcai piacon, az Ezerfűszer  boltban dolgozom.

Hajnal Márta

1978-ban született Pécsett, 2001-ben szerzett diplomát a BME építészkarán. Egy személyes tragédiát követően tíz hónapig pszichiátriai tanulmányokat végzett. Eddig csak tudományos dolgozatai jelentek meg. Az organikus építészet történetét kutatja. Legfontosabb tanulmánya: Az organikus építészet jelene és jövőtlensége. A kötetben szereplő Látogatóban című írás az első szépirodalmi publikációja, mely egy hasonló női sorsokat feldolgozó novellafüzér egyik darabja.

Házi Eszter

A hatvanas években születtem, értelmiségi családba. Ami nem jelenti azt, hogy fölvettek volna az egyetemre. Ebből mindenféle bonyodalom származott, két évet éltem Hollandiában, de Afrikába is eljutottam, mielőtt visszatértem volna Magyarországra. Úgy érzem, az irodalom a sorsom.

Ivacs Ágnes

Kamikáze életével az apám öntudatlanul két dolgot erősített meg bennem: az íráskényszert és az önmegismerés vágyát. Mégis, bármennyire szeretném, képtelen vagyok hagyományos módon történetet mesélni, és az önmegismerésben is csak addig jutottam, hogy újra meg újra rácsodálkozom arra a valakire, aki vagyok, vagy akivé a folytonos vagyásban leszek, de mindkettő roppant örömet okoz. Ami a tényeket illeti: írtam egy könyvet egy képzőművészről, szerkesztettem filozófiai folyóiratot, médiaelméleti antológiát és verseket, fordítottam művészeti, irodalmi és filozófia szövegeket – megélhetésből az autóipari marketingbe is beletanultam –, beszélgetős műsort vezetek kulturális témákról a Tilos Rádióban, de ami igazán vonz, az a színház, az itt és most világa. Jelen lenni az életben.

Kali Kinga

1971. július 7-én született Marosvásárhelyen. Író, antropológus; tanulmányait a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar irodalom/nyelvészet és néprajz szakán, illetve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Európai Etnológia Ph.D. programján végezte. Antropológiai kutatásainak középpontjában az erdélyi és magyarországi örmény identitás áll, ez a témája doktori tézisének is. 1989-től publikál szépprózát, valamint antropológiai tanulmányokat, mélyinterjúkat, esszéket, kritikákat erdélyi és magyarországi irodalmi lapokban, antológiákban: Látó, Korunk, Magyar Lettre Internationale, Új Forrás, Echinox, Ethnographia, Körkép, Az év novellái. Az ÖrményLátó, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat 2008/4-es örmény tematikus számának vendégszerkesztője. 1996-tól Budapesten él, jelenleg első novelláskötetén dolgozik.

Kapecz Zsuzsa

Tükrös.  Versek. 1981, Móra; Tükörírás. Regény. 1994, Ab Ovo; Az angyalok már a városban vannak, novellák. 1990, Ab Ovo; Csudajó, gyönyörű az élet. Schön Zsófi Önéletírásából. Regény, 2000, Magyar Könyvklub; Mutus Liber – Néma Könyv, regény, 2006. Ab Ovo; Pillantás a tengerre,versek, 2008. Széphalom Könyvműhely

Karafiáth Orsolya

Költő, három verseskötettel: Lotte Lenya titkos éneke, 1999, Noran; Café X 2004, Ulpius-Ház; Cigánykártya, 2009 Ulpius-Ház. Író, egy regény, A maffia-klub, 2008, Ulpius-Ház. Újságíró, itt-ott, jelenleg főképp a Nők Lapja Cafénál. Dalszövegíró, saját CD-im: A maffia-klub című film zenéje, 2008, Hangvető-X Produkció; A fekete macska, 2009, EMI/Hunnia Records. Műfordító, műsorvezető, meg minden, ami az írással, szerepléssel kapcsolatos. Jelenleg egy musicalt fejeztem be éppen Bella Máté zeneszerzővel, és az új regényemen dolgozom, ami egy nő belső útjáról szól, arról, miképp szembesül a saját szellemeivel. Az antológiában található történet is ennek a regénynek a része lesz.

Kari Györgyi

Szülőm a halálára készül. Eljött az idő, mondja. Az életemről magam döntök ezután. Öröklöm a vagyonát, az 54 négyzetméteres belvárosi lakást. A nyugdíj-előtakarékossági biztosításom futamideje lejár. Hamarosan milliomos leszek. Bár az is előfordulhat, hogy számításaimat áthúzza egy vagy esetleg több előre nem várt esemény. Bizonytalanság vesz körül.

Kerekes Hedvig

Vagyok. Néha írok és olvasok.

Kiss Judit Ágnes

Alapvetően verset írok, eddig három kötetem jelent meg: Irgalmasvérnő, Szignatúra, 2006;  Nincs új üzenet, noran, 2007;  Üdvtörténeti lexikon, Európa, 2009; de a próza sem csupán elhajlás többé: 2008-ban adta ki a Magyar Napló A keresztanya – Szomor Veron történetei című regényemet. Azóta is írok olykor hosszabb-rövidebb prózát, és szenvedélyesen foglalkoztat minden, ami dráma és színház. Meg persze olykor zenélek, szeretek táncolni, és egyéb őrültségeim is vannak.

Kiss Marian

Négyéves koromban elhatároztam, hogy festő leszek, és huszonkét éves koromig kitartottam tervem mellett. Jártam főiskolára Drezdában, Budapesten és Kölnben, majd egy szép napon nem tudtam többé se festeni, se rajzolni. Lassan filmessé váltam. Megtanultam kábelt tekerni, vágni, felvételt vezetni. Rendeztem néhány dokumentumfilmet meg néhány nem tudni milyen műfajút. Szerettem volna nyolc gyereket, és bejárni a világot. Egy gyerekem lett, és a világnak egy tizedét láttam. Berlinben élek, és nem szoktam írni, kivéve filmszövegeket. Az antológiában megjelenő Rendet kell csinálni, mert rendnek kell lennie című írást Forgács Zsuzsa Bruria hajtotta ki belőlem. (Köszi, Zsuzsa, hogy „kényszerítettél“. Nagyon jó volt leírni.)

Kiss Noémi

Gödöllőn születtem 1974-ben, de életem nagy részét különböző városokban töltöttem. Budapesten végeztem iskoláimat, Miskolcon jártam egyetemre, és Konstanzba egy irodalomtudományi doktoriskolába. Itt főleg német irodalomelmélettel foglalkoztam, rideg és magányos évek voltak, ami persze elengedhetetlen az íráshoz. Írásaimban városok, helyek, országok tűnnek fel, olyanok, amelyeket láttam és ismerek, és olyanok is, amelyeket csak elképzelek, és sosem fogok látni, mégis valahogy hihetőnek tűnnek. Szeretem az extrém kalandokat és az érzelmi kihívásokat, érdekes, épp ezeket elbeszélőim is kedvelik. Mostanában irodalommal és fényképezéssel foglalkozom. Eddigi könyveim: Határhelyzetek – Paul Celan költészete és magyar recepciója, Anonymus, Budapest, 2003; Tájgyakorlatok, JAK–Kijárat, 2003; Trans. Elbeszélések, Magvető, 2006; Rongyos ékszerdoboz, utazások keleten. Magvető, 2009.

Ladik Katalin

Újvidék, Novi Sad, Szerbia, 1942. okt. 25. Író, költő, színművész, performer. Alkotó területei: kísérleti színpadi művek, filmszerepek, performance, happening, mail art. Az írott költeményekkel párhuzamosan hangkölteményeket, vizuális verseket, kollázsokat is alkot. Kísérleti zeneművek és hangjátékok alkotója és vokális előadója. Könyvek: Ballada az ezüstbicikliről 1969; Elindultak a kis piros bulldózerek, Mesék a hétfejű varrógépről, 1978; Ikarosz a metrón 1981; Poesie erotiche 1983; A parázna söprű – Bludna metla, 1984; Erogen zoon, 1987; Kiűzetés 1988; Stories of the Seven-headed Sewing Machine 1992; Jegyesség, 1994; A négydimenziós ablak, 1998; Poèmes 1999;Fűketrec, 2004; A négydimenziós ablak 2004; Élhetek az arcodon? 2007;  Díjak: Kassák-díj, 1991; Hollandiai Mikes Kelemen Kör-díj, 2000; József Attila-díj, 2001.

Lángh Júlia

született 1942-ben Budapesten, ahol volt gimnáziumi tanár, napközis tanár, foglalkozott könyvreklámokkal, és francia regényeket fordított. 1977-től Párizsban újságkihordóként, kőművessegédként, bűnelkövető gyerekek mellett szociális munkásként dolgozott, majd tíz éven át Münchenben a Szabad Európa Rádió szerkesztője volt. Egy évet Afrikában töltött, óvónő lett egy nigeri bozótfaluban, később, visszatérve a földrészre, rádiós újságírást tanított csádi mozgássérülteknek. Jelenleg Magyarországon él. Könyvei a Magvetőnél jelentek meg: Közel Afrikához, 1996; Vissza Afrikába, 2002; Egy budai úrilány 2003; Párizs fű alatt, 2009.

L. J. Bianca

Az általános iskolai újságba folytatásos regényt írtam aljas orvvadászokról. Hamar rádöbbentem a társadalmi igazságtalanságok elleni küzdelem értelmetlenségére, mikor a gimnáziumi lapba szánt cikkemet cenzúrázták, majd március idusán eltávolítottak az intézményből. De nem kallódtam el örökre, ahogy azt elvárták tőlem, és nem is törtem meg. Szerencsére felvettek az ország legjobb egyetemére, amely közben megszűnt Janus Pannonius lenni, de azért kaptam egy diplomát irodalomelméletből.  Cserébe Pécs városa is kapott valamit tőlem: Aurális prostitució c. rádióműsoromat, ill. pár fantasztikus performance -t. Első regényem, a Szósav, a társadalmi elidegenedésről szól, még publikálás előtt áll.

Lovas Ildikó

Szabadka, 1967. augusztus 18. Ha lehetne, soha többet nem lennék tizennyolc és harminc között. Annyi lélek, bonyodalom, izgalom, fájdalom, elrohanás. Ez az édes nyugalom, a negyvenes nyugalma – nem is tudtam –, mennyi vibrálás. Ha lehetne, innentől lassabban.  Könyvek: Kalamáris.Novellák. Újvidék, Forum, 1994; A másik történet. Novellák. Szabadka, Osvit, 1995; Meztelenül a történetben. Regény. Újvidék, Forum, 2000; Via del Corso. Prózák. Budapest, Orpheusz 2000; Kijárat az Adriára. James Bond Bácskában. Regény. Pozsony, Kalligram, 2005; Spanyol menyasszony. Lány, regény. Pozsony, 2007, Kalligram. 

Arany Malac – Balog Judit

„Alakításaiban vonzó nőiességét groteszk humor színezi” – írja rólam a Magyar Színházművészeti Lexikon. Mikor még egyáltalán nem voltam vonzó nő, mert elsős gimnazistaként szemüveges piszkafa voltam, akin minden lógott, hát akkor elhatároztam, hogy végtelenül szellemes leszek, mert én már csak azzal nyerhetek, ha egyszer szépséget nem adott nekem a teremtő. Kidolgoztam magamnak egy jó kis stílust, ami nagyon bejött a pasiknak, s bizony egy-egy házibuli után nem a szőke nagymellűeket kisérték haza csapatostól a fiúk, hanem a kisbalogot, akivel jókat lehetett röhögni. Aztán még vonzó nő is lettem, kell több...?

Molnár Gabriella

Szerkesztőként inkább olvasok, nem írok, főszerkesztőként meg pláne: örülök ha betűhöz jutok.. Megjelentek kis írásaim a Magyarország le is út, fel is út és a Te rongyos élet című kötetekben, valamint Alexander Bródy Barátaim könyvében, de az olvasókkal a Nők Lapja heti szerkesztői leveleiben, a Hangolóban tartom az igazi kapcsolatot – ezeket a minijegyzeteket tíz éve írom, s ha valaki rólam akarna megtudni bármit: itt vannak a hétköznapjaim, ez a köldökzsinór, de az igazi szerelem, az igazi újjászületés, az az, ha „csak úgy”, funkció nélkül írhatok. Mint most apámról.

Nagy Gabriella

1964, Budapest, író, szerkesztő. Kötetei: Vállalok bérbe sírni Palatinus, 2000; Idegen, Palatinus,2003.

nagy ildikó noémi

vancouver(75) -> brooklyn -> connecticut -> budapest(93)

zeneművészeti főiskola(97) -> elte(03)

fordítás (irodalom, film)

írás (próza)

Niran Judit – Frigyesi Judit

Zenetudós, népzenekutató, író, költő, tanár, a Bar Ilan egyetemen docense. Könyve Béla Bartók és a századfordulói Budapest a Californiai Egyetemi kiadónál jelent meg. A hetvenes évektől gyűjt zenét a Kelet-Európában fennmaradt hagyományőrző zsidó közösségben; hangarchívumát a Héber egyetem zenei könyvtárának adományozta. A zeneelemzést és -történetet, mint személyiségformáló pszichológiai folyamatot tanítja, részben a keresztények, zsidók és muzulmánok közötti közeledési folyamat eszközeként, egy általa kidolgozott tanítási módszerrel. Művészi munkái: novellák, naplók, regény, fénykép, fényképmontázs, film és multi-média. Színházi montázsa Budapesten kívül német és izraeli városokban került bemutatásra; művei magyarul, angolul, franciául, németül és héberül jelentek meg.

Palya Bea

Énekes. Magyar, cigány, bolgár népzenékkel foglalkozom, saját dalokat írok, improvizatív zenéket játszom. Ember-zenész vagyok, előbb ember, aztán zenész. Koncertezem szerte a világban, zenészeimmel, vagy teljesen egyedül. Szólólemezeim: Ágról-ágra, Álom-álom, kitalálom; Weöres Sándor – Psyché; Szeretetből jöttél erre a világra; Adieu les complexes; Egyszálének; Én leszek a játékszered. Utazom, élek.  Lásd: www.palyabea.hu

Polcz Alaine

1922. október 7-én született Kolozsváron. Pszichológus, tanatológus, író, a Magyar Hospice alapítója és elnöke. A második világháború szörnyűségeiből szabadulva pszichológia szakra iratkozik. Pszichológusként először felnőtt elmebetegekkel folytat művészetterápiát, majd gyermek-ideggondozóban játékdiagnosztikával foglalkozik, játékteszteket dolgoz ki, később a II. sz. Gyermekklinikán beteg, haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa több mint húsz évig. Tanatológiai, pszichológiai munkái kézikönyveknek számítanak. Irodalmi munkásságáért a következő díjakat kapta: Asszony a fronton, Déry Tibor-díj, 1991; Év Könyve-díj, 1992; a Jelenkor Kiadó Könyvdíja, 2000; a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, 2001.

Radics Viktória

A Vajdaságban, Zomborban végeztem el a gimnáziumot, majd Újvidéken, a Magyar Tanszéken tanultam tovább és diplomáztam. Szellemi szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként élek Budapesten. Délszláv nyelvekből (valamint, ritkábban, németből) és újabban délszláv nyelvekre fordítok különböző műfajú szépirodalmi és szakirodalmi szövegeket. Danilo Kišről írt monográfiám, mely életrajzot, pályarajzot és irodalmi elemzéseket, fordításrészleteket, azaz breviáriumot is tartalmaz, ez irányú érdeklődésem és kultúraközvetítői munkám legkiérleltebb gyümölcse. 1979 óta rendszeresen írok kritikákat, esszéket, tanulmányokat mai magyar irodalomról, a világirodalomról és színházi előadásokról. Szépprózát, novellákat és tárcákat is rendszeresen publikálok.

Rapai Ágnes

„Született l952-ben, Szekszárdon. Tanulmányait a Lomonoszov egyetemen folytatta dramaturgia szakon, majd 1989-ig újságíróskodott. Verseskötetei: Máshol, Magvető Kiadó, 1985; A darázs szeme, Orpheusz Kiadó, 1990; Zadarnál a tenger, Orpheusz Kiadó, 1997; Arc Poétika, Novella Kiadó, 2006; Mindenhol jó, Novella Kiadó, 2007. Németül két verseskötetét adta ki a svájci Orte kiadó. Az Orte folyóiratban folyamatosan publikál. Hirtelen, naiv, azt gondolja, hogy a társadalom igényli a törődést – ebből is kitetszik, hogy kicsit bolond, nem is beszélve arról, hogy ráadásul feminista és anarchista. Küzd az egyenjogúságért, mert az a fixa ideája, hogy az emberek egyenlőnek születtek. Hm. Komoly eset. Rendszeres felülvizsgálatra szorul.”A leletet kiadta:  Dr. Oliver Láng piszhoanalitikus – de nem a freudi, hanem a jungi értelemben –, Oxford, 2010-07-19.

Selyem Zsuzsa

Szerintem akkor van jogom írónak, vagyis egyféle művésznek lenni, ha minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy mások is elmondhassák, leírhassák, eltáncolják stb., hogy mit gondolnak a világról, hogy milyennek szeretnék ezt a világot. Szerintem ezt Schilling Árpád mondta, akit nem csak ezért becsülök. Kolozsváron tanítok a Bölcsészkaron, gyakorlatilag önkéntes társadalmi munkában. Kritikaírást csak pénzért vállalok (vagy egyéb anyagi haszonért, pl. könyv). Az Éjszakai Állatkertben megjelent három szövegem, a Szomjas Oázisról tanulmányt írtam, örülök ennek a projektnek, mert az az irodalom érdekel, amelyik nem pusztán individualista kukorékolás.

Szabó Ildikó

Nyilas–mérleg vagyok. Megboldogult lánykorom: színészes, jelmeztervezős, varrónős. A „kenyerem java” Gothár szerint: előttem gyakorlatilag az egész filmszakma letolta a gatyáját. A Főiskolán: Horváth Ádám belém verte a szakmát! Balázs Béla stúdió: legjobb kohó! Nagyjátékfilm-rendezések: Hótreál, 1987; Gyerekgyilkosságok, 1993; Csak csajok, – meg pasik, meg válások,1996; Chacho Rom, – 5 éve ugrál a dobozban, de egyszer még tanítani fogják! Momentán láthatatlan-hal(l)hatatlan, 2002; A forgatókönyveket magam írom, magam álmodom. Jelen: Mi van, Lulukám – új forgatókönyvem. A Szomjas oázisban megjelent Szülni vagy nem szülni című novellámat a szó összes értelmében ÉN szenvedtem ki testestől-lelkestől. Ez az írás segített túlélni a Valóságot. Akkor jöttem rá egy azóta is alkalmazott módszerre: ha az életed narrátora is te vagy, nem fáj annyira.

Szemethy Orsolya

Született Budapesten, 1976-ban. Nevelkedett Salgótarjánban, jelenleg kettős (Budapest-Zsámbék) életet él. A Képzőművészeti Egyetemet Maurer Dóra osztályában végezte, 2009-től a Spiritusz Galéria tagja. Kislánya, Sölétormos Ida, jelenleg négy hónapos. Alkotói bázisa: www.metamor.hu

Takács Zsuzsa

Zavarban vagyok, valahányszor magamat kell bemutatnom. Miért is írtam volna tizenkét verseskötetet, köztük egy kamaszlány-verseskötetet, miért készült volna el a novelláskötetem (amelynek egyik darabját éppen ebben az antológiában olvashatja az olvasó), vagy abszurd drámám, ha nyolcszáz leütésnyi bemutatkozómban el tudnám mondani, miért élek, miben hiszek, és miben nem hiszek. A legutolsó verseskötetem A test imádása. 2010. Novelláskötetem címe: A megtévesztő külsejű vendég, 2007. Mindkét kötet a Magvető Kiadónál jelent meg. Esszékötetem aJaj a győztesnek! 2008, Vigília Kiadó. 2010-ben látott napvilágot Halmai Tamás: Takács Zsuzsa c. monográfiája a Balassinál. A Digitális Akadémia honlapján Bodor Béla gondozásában olvasható minden szövegem, illetve a róluk írott  elemzések.

Lásd: www.takacszsuzsa.fw.hu

Tóth Krisztina

Középiskolás korom óta írok verseket. Első kötetem, az Őszi kabátlobogás 1989-ben, legutóbbi verseskötetem, a Magas labda 2009-ben jelent meg. Tizenkét megjelent könyvemből kettő próza: aVonalkód novellákat, a Hazaviszlek, jó? tárcákat tartalmaz. Marcell fiam 1998-ban született, gyerekverseket főleg neki írok: A londoni mackók; Állatságok; Kerge abc. Novelláimat és verseimet sok nyelvre lefordították. A fordításokból válogatás olvasható a www.tothkrisztina.hu honlapon. Jelenleg egy regényen dolgozom. 

Orsós Viola

Vendéglátóipari főiskolát végeztem, jó nyelvérzékemnek köszönhetően. Sokat éltem intézetekben, és már korán írni kezdtem, de a családom kinevetett érte, az is előfordult, hogy füzeteimet elégették vagy kidobták. Akkor változott ez meg, amikor egyszer szavalóversenyt nyertem a saját versemmel. Nyírbátorban jártam gimnáziumba, aztán fölköltöztem Pestre, ahol színházakban próbáltam állást kapni, statisztáltam az Operettszínházban is, eközben albérletekben laktam, és pincérnősködtem. Egyszer Olaszországban ellopták az útlevelemet, a rendőrség pedig hazatoloncolt, vagyis megmentette az életemet. Két filmforgatókönyvet is írtam. Úgy tűnik, az egyikből lesz is valami. Jelenleg egy kisebbségi kulturális alapítványban dolgozom, rengeteget utazok, nehezen jutok íráshoz. De folytatom, amíg olyan makacs szerkesztők vannak, akik „kitapossák” belőlem.

Új Éva

Őseim, ami a női oldalt illeti, nem voltak éppen szerencsések: nagyanyám tehetséges gyűjtögető volt. Néha sugallata támadt, de nem tudta elválasztani a rosszat a jótól. Kalandjába nagyapámat is magával vonta, ami hamarosan telkük és minden vagyonuk elvesztésével járt. Az addig boldog hétköznapok öntudatlan unalmához szokott nagyapám kénytelen volt munkába állni: csoda-e hát, hogy megorrolt a nőkre? Két fiúgyermeket nemzett, ám ebben sem telt túl sok öröme. Apámat bűnösként tartják számon a feljegyzések – állítólag megölte az öccsét, bár azt se kellett félteni: még saját apjának is hazudott az örökség reményében. Anyám apám mellett csak másodhegedűs lehetett. Néha elbizonytalanodom valódisága felől: amennyi utóddal benépesítette a Földet, inkább nyúlnak kellett volna lennie. Mindezek után az előttem álló egyetlen út: feledni a múltat és tiszta lappal indulni a végtelen, új világ felé.

Vajda Róza

A maga számára is ismeretlen író. Egyéb ténykedései – társadalomkutatás, fordítás, szerkesztés – valóságosabbak, ám esetlegesek.

Tekintsd meg a szerzők portréit itt:

http://dzsungelaszivben.blog.hu/2011/05/03/a_sziv_kutyai_bemutatkoznak_szerzok

Részleteket olvashatsz az antológiáinkból itt:

http://mindenamino.blog.hu/

VISSZA A SZOMJAS OÁZISBA!

az Éjszakai állatkert és a Szomjas oázis itt kapható:

http://www.alexandra.hu

alkohol ajánló állat állatok állatvédelem álmok álom álomvilág art autó baba mama balaton bank barátok barátság bicikli biznisz blog boldogság bor budapest buli bulvár busz csajok család dal dalszöveg depresszió design diéta divat dvd edzés egészség